25. Epilógus - Érzem, ahogy én szeretem Őt, úgy szeret Ő is engem. (+18)

Sziasztok!
Nos, itt lenne az epilógus. Emma és Niall történetének lezárása. Igazából, nem tudok mit hozzáfűzni, talán csak annyit, hogy nehezen született meg, még annak tudatában is, hogy biztattam magamat, hogy ezután valami újba fogok kezdeni. Ez nem ilyen egyszerű és ezt az érzést szerintem minden író ismeri, aki már fejezte be történetét. Egyszerűen nehéz és furcsa érzés volt, megírni az utolsó mondatát ennek a történetnek, talán ezért is húzódott el ennyire, hogy napokig nem jelentkeztem. Többször átfogalmaztam, újra írtam, és mi egyéb, végül ez lett belőle.
Köszönöm szépen a komikat Réka Lovas, Patsy McCloud. A lájkokat Nóra Polányi, Boglárka Juhász, Noémi Tóth, Alexandra Anasztázia Illés. Az üzeneteket és pipákat is nagyon szépen köszönöm. És szeretném megköszönni mindenkinek, aki csak elolvasta a történetemet, vagy is Emma és Niall történetét.
Szuperek vagytok mindannyian! :)
Jó olvasást!
U.i. A következő történetem ugyanezen a blogon lesz megtalálható. Remélhetőleg, november 5.-én fogom hozni a prológusát, amit már több hete megírtam. :)
Bay. 

EMMA KATONA

Niall-el túl voltunk a koncerten. Meglepett Justin közvetlensége és, hogy nem a szokásos betanult szöveget mondta, amit a rajongóknak szokott, hanem elbeszélgetett velünk mindenről, bár leginkább a zenéről. Elég sokáig raboltuk az idejét, amit persze egyikünk sem bánt. Tény, hogy Niall a találkozás elején meg volt szeppenve, mert az egy új meglepetés volt a számára, hogy Justin-nal találkoztunk. Annyira aranyos volt a kipirult arcával és csillogó szemeivel. Azt hiszem, sikerült számára egy maradandó élményt szereznem.
Talán ezt a meglepetést próbálta nekem meghálálni azzal, hogy, ahogy megérkeztem hozzá, bekötötte a szemeimet és csak annyit mondott, hogy most ő lep meg engem. Alig fél órája érkeztem meg Londonba Los Angelesből, most leginkább csak egy forró fürdőre vágytam és a pihe-puha ágyikóra.
Óvatosan ölelte át a hasamat és úgy lépdeltünk fel a lépcsőn.

- Niall, mire készülsz? - kérdeztem, amikor puhatolózva tapogatóztam, hátha kiderítem, mit talált ki.
- Meglepetés. - puszilt a nyakamba. Az orromat finom illat csapta meg. - Még talán sosem láttalak szoknyában. - csúsztatta kezét a meztelen combomra.
- Gondoltam, megleplek. - rántottam meg a vállamat. A szemem világát még mindig nem kaptam vissza.
- Hát sikerült. - ültetett fel valahová. - Annak ellenére is, hogy nem sokáig lesz már rajtad. - súgta a fülembe, mire nagyot nyeltem. Belecsókolt a nyakamba. - Még egy kicsit maradjon az a kendő a szemeden. - állt meg a lábaim között. Bőr szoknyám a végletekig felcsúszott a lábaimon. - Úgy sokkal jobban fogod élvezni. - harapta meg kissé a fülcimpámat. A vállaiba kapaszkodtam, hogy legyen egy biztos pont. Niall a combjaimnál fogva húzott közelebb magához.
- Niall. - nyögtem fel, amikor tenyere lassan csúszott egyre feljebb a combjaimon a szoknyám alá.
- Hm? Mit szeretnél? - morogta a fülembe miközben végig simított a fehérneműmön. Azonnal hozzádörgöltem magam, de nem tartott sokáig, mert ő kuncogás kíséretében húzta el a kezét a leggyengébb pontomtól. - Ne legyél ennyire mohó. Legalábbis még ne. - mondta még mindig kuncogva. - Szeretném végre látni a gyönyörű szemeidet. - oldotta ki a kendőt, amit aztán félretett valahová. Körbenéztem, a fürdőben voltunk. Halvány gyertyafény segített csak a látásban. A kád majdnem tele volt töltve vízzel és természetesen habbal. - Remélem, örülsz, hogy nem egy csokor virágot vettem. - mosolygott rám.
- Hogyne örülnék. És, ez csak az enyém? - örültem meg, hogy végre megmártózhatok. Niall kicsit elgondolkodva döntötte oldalra a fejét.
- Reméltem, hogy osztozol rajta velem. - biggyesztette le az ajkát. Megráztam a fejemet, jelezve, hogy rosszul remélte, persze csak szórakoztam vele.
- Csak, ha kapok érte valamit cserébe. - jelentettem ki egy csábos mosollyal az arcomon. Niall két keze közé fogta az arcomat és megcsókolt. Gyengéden, érzékien. Aztán lejjebb haladt, a nyakamat szívta és harapdálta óvatosan.
- Remélem, előlegnek elég lesz. - vette fogai közé a fülcimpámat. - Később ezt is megkapod. - fejtette le ujjaimat pólójáról, amit eddig gyűrögettem és tenyeremet a férfiasságára nyomta. Azt hiszem, ezt sosem fogom megszokni. Két hete voltam itthon, igen megszabtam, hogy kéthetente haza jövök, de egyszerűen Niall mindig meg fog lepni.
- Talán fürödhetünk együtt. - játszottam meg, hogy elgondolkozom. Lábaimat átkulcsoltam a derekán és úgy húztam közelebb magamhoz. Mialatt csókoltam lehúztam a pólóját és ledobtam a csempére.

Niall kínzó lassúsággal gombolta ki a rajtam levő ing minden egyes gombját. Megszakította a csókunkat csak azért, hogy miután lehúzza rólam az inget megcsókolhassa a mellem fedetlen részét. Keze lecsúszott a csípőmre, amit körkörösen simogatott. Beletúrtam a hajába, amikor a fülem alatti részt szívta meg.
Lehúzott a szekrényről és háttal fordítva magának, húzta le a szoknyám cipzárját. Félresöpörte a hajamat és szórakozva velem, csókolgatta a nyakamat, keze közben elkalandozott mellemre, amit annyival voltam képes lereagálni, hogy hozzádörgöltem a fenekemet az ágyékához.

- Napsugár, ezt majd később folytatjuk. - hátrált tőlem egy lépést. Felhúzott szemöldökkel bámultam rá. - Ne nézz így rám! Még sok-sok tervem van veled. - kacsintott egyet, mire ismét nagyot nyeltem. Kibújt a nadrágjából és megkerülve engem a kádhoz ment. Valamit hümmögött a vízről és hogy kihűlt, de én csak csodálkozva álltam még mindig ugyanúgy. - Segítek megszabadulni ettől. - termett újra előttem és végig húzta egyik ujját a melltartópánton végig a hátamig. Kikapcsolta majd lelökte az anyagot. Most már egyformán félig meztelenül álltunk egymással szemben. - Nagyon hiányoztál. - csókolt meg újra. Nem kapkodott egyszerűen csak kiélveztük mindketten a csókot.
- Azt hittem, sosem fog letelni ez a két hét. - sóhajtottam fel, ahogy elváltunk egymástól.
- Most már itt vagy. És csak az enyém. - puszilta meg az orrom. - Mártózzunk meg végre. - tolta le a fehérneműmet a lábaimon és én is ugyanígy tettem az ő alsónadrágjával.

Niall készségesen segített a kádba, de jól tudtam, legalább is éreztem a bőrömön, hogy többször végig siklott a tekintete rajtam. Hátra döntöttem a fejem a vállára és hagytam, hogy szakértő kezei elkalandozzanak a testemen. Lassan cirógatta a combomat, óvatosan simított végig a csípőmön, a hasamon, a mellemen, a kulcscsontomon, a karomon, mire végre megtalálta a kezeimet. Mélyeket lélegeztem, hogy megnyugtassam testem. Kinyitottam a szemeimet, amiket észre sem vettem, hogy a jóleső érzés miatt lehunytam. Niall mosolygós arcával találtam szembe magam. Szemeit nem vette le arcomról.

- Csodálatos vagy! - mondta halkan. Csak nekem szóltak a szavai. - Szeretlek. - mondta még mindig halkan, mintha bárki is meghallhatná.
- Szeretlek Niall. - pusziltam meg pirospozsgás arcát. Niall elnyúlt mellettem és a tusfürdőből nyomott egy kicsit a kezébe. Megfontoltan masszírozta a bőrömbe, amíg habos nem lettem teljesen. Nem érdekelt, hogy az ő tusfürdője volt.
- Imádom, hogy ennyire elalélsz a kezeim között. - búgta a fülembe. Teljesen zavarba jöttem, annak ellenére is, hogy igaza volt. Teljesen szétestem a kezeiben. - Szerintem, már elég tiszta vagy. - puszilt arcon és elnyúlva a tartóhoz egy törölközőt vett magához, amit azonnal felém nyújtott.

Tudtam volna még élvezni a helyzetet, ezért is nagy sóhajjal, szomorkásan másztam ki a kádból. Niall kuncogott rajtam, amiért kissé duzzogtam. Niall a derekára kötött egy törölközőt, ahogy én is és mosolyogva került ki, miután kihúzta a dugót a kádból.
Mondanom sem kell, hogy meglepődtem, amikor Niall a hálószobában a laptopját bújta még mindig törölközőben. Ő most mégis mit csinál? Azt hittem, egymással leszünk elfoglalva. Nem, nem kell azt hinni, hogy mániákus vagyok. Csupán vágyom a barátom közelségére. Ez azt hiszem, nem bűn.
Megpróbáltam figyelmen kívül hagyni. Kivettem a szekrényéből egy trikót, amit csak úgy magamra vettem. Ha neki a fenekéig leér, akkor nekem meddig? A törölközőt visszavittem a fürdőbe és mire visszaértem, újra meglepetés ért. Niall be volt bújva az ágyba és még mindig a laptopján nézegetett valamit. Bemásztam az ágyba és hagytam, hogy Niall tovább csinálja a dolgát.

- Arra gondoltam, csinálhatnánk valami teljesen hétköznapit ma és holnap. - szólalt meg egy kis csend után. - Mit szólnál hozzá, ha most néznénk egy filmet? Holnapra még kitalálok valamit. - húzta sejtelmes mosolyra a száját Niall.
- Rendben. - bólintottam, annak ellenére, hogy nem értettem, mi történt egyik pillanatról a másikra. Hirtelen gondolattól vezérelve, felemelve a karját, közel bújtam hozzá. Niall kisfiúsan elmosolyodott. - Milyen filmet nézünk? - kérdeztem a hasát simogatva. Niall arca kipirult.
- Amilyet szeretnél. - nyomott puszit a fejem búbjára. Persze, akkor csak célzás jelleggel volt a horror kategóriában.
- Tudok egy jó horrort. - kezdtem fél kézzel pötyögni a laptopon. Miután megtaláltam a filmet még jobban bevackoltam magam Niall karjai közé.
- Imádom, hogy hozzám bújsz. - simogatta a karomat. Végig futott rajtam a jóleső borzongás.
- Jaj. - nyomtam a kezét a szemeimre. Amikor úgy éreztem, hogy elmúlt a veszély, kicsit széthúztam Niall ujjait, hogy megbizonyosodjak, hogy oda nézhetek megijedés nélkül.

Ahogy vége lett a filmnek, már félig-meddig aludtam. Niall letette a laptopot a szekrényre és lejjebb csúszva az ágyban, átölelt. Nem csináltunk semmit, csak feküdtünk szótlanul. Megnyugtató volt, hogy simogatta a karomat és hallgathattam és érezhettem a légzését.
Eszembe jutott milyen nagy fordulatot vett az életünk múlt karácsony óta. Minden megváltozott. Apával ugyanolyan a kapcsolatunk, mint régen, miután mindent megbeszéltünk. Anyával minden nap beszélünk, ha csak telefonon, skype-on is, de minden nap. Milán jövő hónapban nyitja meg az edzőtermét. Dani lázasan készül az első nagyobb fellépésére velem, ami körülbelül másfél órás lesz. Az ikreknek születésnapjuk lesz nemsokára, ezek mellett Marcellnek meccse is lesz, amire az egész család kimegy szurkolni. Noel pedig már három dalt írt nekem és hármat közösen csináltunk. Szóval mondhatom, hogy minden a régi kerékvágásban megy. Minden a régi, mindenki felhőtlenül boldog.
Nem is vettem észre, hogy Niall már elaludt. Megsimítottam az arcát és nyomtam egy kis puszit az állára, végül pedig én is elaludtam.

***

Reggel puha ajkakra ébredtem, amik puszilgattak. Elmosolyodtam, ezzel leleplezve magamat, hogy felébredtem. Niall átölelt és nem csinált semmit. Kinyitottam a szemeimet és Niall mosolygós arcával találtam szembe magamat.

- Jó reggelt, Napsugár! - nyomott egy kis csókot a számra. Megsimogattam az oldalát és közelebb bújtam hozzá. - Készítettem reggelit. - pillantott a szekrényre, ahol egy nagy tálca volt.
- Szeretlek. - csókoltam meg hosszasan. Niall belemosolygott a csókunkba.
- Szeretlek. – suttogta. - Megint el akarod terelni a figyelmemet? - támaszkodott meg a testem két oldalán. Hozzám simult, így combomnál éreztem, hogy félig-meddig sikerült is.
- Teljesen ártatlanul csókoltalak meg. - pislogtam kislányosan. Niall felhúzta a szemöldökét.
- Aha, és teljesen ártatlanul másztál alám, igaz? - nevetett fel. Jobbnak láttam a mellkasát nézni, mert megint csak zavarba hozott. - Imádlak. - puszilt arcon és végig simított az egyik combomon. Nagyot nyelt, amikor észrevette, hogy nincs rajtam fehérnemű. - Teljesen ártatlanul, mi? - csókolt a nyakamba.

A puha bőrömet a fogai közé fogta. Egyik kezét a rajtam levő trikója alá csúsztatta és lassan, mondhatni őrjítően húzta végig ujját a mellemen. Megszívtam a bőrét a nyakán, ő pedig belemorgott a fülembe. Halkan kuncogtam, de ő felfigyelt rám. Rám nézett és egy kis puszit nyomott a számra. Lejjebb haladt a nyakamra, majd a lenge felsőjét lejjebb húzta a mellkasomon és a melleim közé csókolt. Lábaimmal megszorítottam a combjait, Niall csak mosolyogva pillantott fel rám. Megfogta a csípőmet és ahogy siklatta felfelé a kezeit, úgy gyűrte fel a fehér anyagot a testemen, amit végül félredobott a padlóra.
Végig pásztázta a testemet, amitől zavarba jöttem, ahogy mindig. Megpusziltam a vállát, hogy magamra vonjam a figyelmét.

- Annyira gyönyörű vagy. - fedte be testem a sajátjával. Meg akarta magának tartani ezt az egészet. A látványt és a pillanatot.

Megcsókoltam a nyakát és most rajtam volt a sor, hogy kényeztessem vékony bőrét. Ahogy kicsit megharaptam a finom bőrt, Niall felnyögött és automatikusan nyomta nekem ágyékát. A hátához kaptam. Szinte felgyulladtam, hogy érezhessem végre. Hogy egyek legyünk.
Fenekére csúszott a kezem, mert egyáltalán nem tetszett, hogy őt még távol tartja tőlem az anyag. Aztán végig húztam ujjamat az alsónadrágja peremén. Niall nagyot sóhajtott a játszadozásomra. Mosolyogva csókoltam meg, közben igyekeztem legyűrni róla a boxerét, ami eléggé ügyetlenkedve, de sikerült is oda juttatnom, ahol a rajtam levő trikó is végezte.

- Niall, őrülten kívánlak. - súgtam a fülébe. Niall elhúzódott tőlem és önelégülten vigyorgott le rám.
- Pedig még egy kicsit ki kell bírnod. - vezette egyre lejjebb a kezét közöttünk. A szám is tátva maradt, amikor ujjai a lábaim között fejezték be útjukat. - Imádom nézni, ahogy élvezed, amit csinálok veled. - morogta a fülembe. Elhúzta a kezét tőlem és lejjebb csúszva a mellemet állt neki kényeztetni. Figyelt engem, még úgy is tudtam, hogy a szemeim már csukva voltak és úgy dörgölőztem hozzá. - Kikészítesz. Érzed? - simult hozzám, miután úgy gondolta, már eleget játszadozott velem. Hogyne érezném?!
- Niall, kérlek. - sóhajtottam fel. Niall rám nézett, lassan és könnyedén csúszott belém.

Egyenletesen mozgott, amitől már kezdett elmenni az eszem. A vállát harapdáltam és a hátát karmolásztam. Nehezen tudtam visszafogni a nyögéseimet, ami néha nem is sikerült.
Niall összekulcsolta a kezeinket és megállt a mozgásban. Egymás szemébe néztünk és biztos vagyok benne, hogy ugyanazt láttuk. Szerelmet, bizalmat, vágyat a másik iránt. És, ezt is éreztük egymásért. Úgy éreztem semmi bajom nem eshet, ha Niall mellettem van. Mert ő vigyáz rám. Nem hagyja, hogy bajom essen.
Megmozdítottam a csípőmet, öröm volt nézni, ahogy élvezi kis mozgolódásom. Vállaiba kapaszkodva fordult a hátára. Niall segítségével mozogtam. Előre hajoltam és éreztem, hogy így fog mindkettőnket elérni az édes vég.

- Emma. - mondta a nevemet elfúló hangon és akkor éreztem, hogy nekem végem van, ahogy neki is.

Ráborultam Niall mellkasára. Hallgattam a szívverését, ami annyi ígéretet tartogatott számomra és tudtam, minden szava igaz, minden ígéretében hittem. Akár hányszor váltunk is szét, akármilyen ígéretet tettem, tudom, hogy jó döntést hoztam. Szeretem, ezt a srácot és ezen nem fog semmi sem változtatni. Niall mindig is fontos helyet fog elfoglalni a szívemben. Érzem, ahogy én szeretem Őt, úgy szeret Ő is engem. És ezen most már semmi sem fog változtatni.
A szerelem egyszer csak jön, felborít minden, és ez így van jól. Ez a rendje. Csak kívánni tudom mindenkinek, hogy egyszer tapasztalja meg, ezt a Földet megrengető érzést.